Sikeresen feliratkozott a hirlevelünkre!
Információs társadalmunkban a számítógépekkel segített munkavégzés már természetes. Építészetben és építőiparban is számos rendszer, szoftver és módszer nevezhető meg, melyek megkönnyítik a tervezést és a kivitelezést.
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett a kérdés mellett sem, hogy a meglévő épített ingatlanállományra milyen sors vár? A világ folyamatosan változik, és az emberek is.
Mostanság talán ezt még jobban érezni, mert a fejlődés egyre gyorsabb. Az évtizedes épületeink még mindig állnak, ilyenekben lakunk vagy dolgozunk. Az épületek megújulása lassabb folyamat, mint ahogy a társadalom változik.
 |
 |
A probléma adott, mit kezdjünk azokkal az épületekkel, amelyek még állnak, állapotuk romlik, de nincs mód arra, hogy helyükre más épüljön, mert például laknak benne, műemlékek, vagy egyszerűen nem éri meg lerombolni.
Mi az, ami támogatni tudja a meglévő épületek, építmények feljavítását és hasznosítását? Hogyan lehet a változásnak egy biztos pontot, egy szilárd táptalajt adni, hogy a folyamatok követhetőek, az eredmények pedig ellenőrizhetőek legyenek.
Ehhez az kell, hogy a valóság megbízhatóan rögzítve legyen! Nem elég a hagyományos tervdokumentálásra gondolni. Igaz, hogy egy fénykép is nagyon beszédes lehet. A kérdés az, hogy ezek a formátumok a mai információs társadalomban elegek-e?
Főleg az építész és várostervezők, művészek és szociológusok stb. feladata kitalálni a megoldás vagy megtervezni az új felhasználási lehetőségeket. Vannak pozitív példák, remek ötletek, jövőbe mutató stratégiák, de mindegyiknél előbb vagy utóbb felmerül a kérdés: hogyan?
- Elég-e egy alaprajz üzemeltetni egy irodaházat, melyet egy eklektikus palotában alakítottak ki, melyekben félemeletek, ki- és beugró terek, változó belmagasságok és egyéb nem sztenderdizálható elemek vannak.
- Elég-e fotókat készíteni egy homlokzatról ahhoz, hogy annak felújítása következtében ne vesszen el az épület jellege, az örökség, amelyet ránk hagyott megjelenésével.
- Elég-e a homlokzati tervrajz, még ha elég részletesnek gondoljuk is 1:20-ban vagy akár 1:1-ben?
Van olyan helyzet, amikor a megszokott elégséges, de egyre többször már kevés lesz, mások lesznek az elvárások, bizonyos feladatok automatizálva lesznek.
 |
 |
Nem minden esetben a szobrászmester fogja a tojásléces kímát megfaragni és visszatenni a lepusztult épület falára, hanem előtérbe kerül a 3D nyomtató vagy épp a lézervágógép vágja ki milliméteres pontossággal az adott figurát az anyagból.
Ki milyen adatból dolgozik, fontos, hogy megbízható forráshoz nyúljon minden szakterület
Egyik kardinális kérdés, hogy milyen inputot kapnak a számítógép-vezérelt gépek? Másik szempont a különböző területről érkező szakemberek helyzete.
Milyen információkat kapnak a szereplők, akik más-más szakmákból érkeznek? Összetett kérdésekre sokszor összetett a válasz, vagy csak túlbonyolított, mert már a problémafelvetés sem volt világos és közérthető.
Hogyan tudnának együtt dolgozni ezek a szakemberek, ha nemcsak egymást, de a feladatot sem értik. Mert bizonyos, hogy egy önkormányzati képviselő közgazdászi végzettséggel nem biztos, hogy olvasni tudja a városáról készült településtervet. Már manapság is szokás látványos, nagyléptékű városmaketteket készíteni, amelyeket kiraknak a városháza dísztermébe, és nagyjából senki sem látja és marketingen kívül más hasznát nem veszik.
Másik fontos kérdés, hogyan lehet a leghatékonyabb és legpontosabb kommunikációt elérni?
A fenti kérdésekre a választ nem egy eszköz biztosítja, a pontos információk begyűjtését és felhasználását nem csak egy szoftver teszi lehetővé. A módszer az, amely egyedi és előremutató: az eszközök, ötletek és folyamatok összehangolása és egy rendszerbe integrált használata az, amely segíthet az épített környezetünk változó társadalmunkhoz való igazításában.
A lehetőségek, eszközök és erőforrások egyedülálló szintézise adja a módszer lényegét. A kulcs a valóság pontos ugyanakkor gyors leképezése, rögzítése, a begyűjtött információk szakszerű feldolgozása, végül a rendezett adatok prezentálása érthető és sokrétűen felhasználható módon. Úgyhogy, ha van titok, akkor az a munkafolyamatok és eszközök hatékony összekapcsolásában rejlik.
Kőszegi KRAFT-projekt - Műemlék épület dokumentálása a hatékony funkcióváltás, felújítás támogatása
A Burken Kft. által elvégzett munka három Kőszegi műemlék épület teljes felméréséről és dokumentálásáról szólt. Kőszeg történelmi jelentőségű város, már 1248-ban említik írásos források. Az idők során iskoláiról vált híressé, a kulturális élet központja volt. A gazdasági válság éreztette hatását ezen a településen is, így a városvezetés új városfejlesztési stratégia kidolgozását sürgette.
Állami és uniós forrásokat sikerült megnyerni a világon egyedülálló új városfejlesztési stratégiai modell Kőszegen való kipróbálására:
- a KRAFT, KREATÍV VÁROS – FENNTARTHATÓ VIDÉK stratégia korábban nem használt tényezőket is figyelembe vesz a városfejlesztés irányainak kidolgozásában. Előtérbe kerül a kreatív megközelítés, új és szokatlan elemek összekapcsolása, például a város és körülötte lévő környezet, a vidék egységben való kezelése. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1336/1/vt_2013n9p2.pdf
- Ausztria közelsége, a város hagyományai és épített öröksége, mind erősítik ezt a koncepciót. „A KRAFT olyan városfejlesztési stratégia, amely a meglévő értékekre épít, azokat használja fel illetve hasznosítja a jövő érdekében.” http://kraftprojekt.hu/rolunk/
- Kőszeg újra a szellemi élet központjává kíván válni, az eddig kihasználatlan, leromlott műemléki épületek így megújulnak, új funkciót kapnak, melyek a felépíteni szándékozott 21. századi tudásközpont alapjai lesznek.
- Az általunk dokumentált épületekben mozi, művészeti központ és professzori és tanulói lakások (Festetics palota) lesznek kialakítva. Az új funkciók beleillenek a városfejlesztési stratégiába. Állami és uniós forrásokból valósul meg. http://vaol.hu/koszeg/koszegen-lesz-majd-a-mini-oxford-1620094
 |
 |
A három épület léptékében és stílusában is eltér egymástól.
A Chernel utcában található Festetics palota (Chernel-ház) barokk stílusú ugyanakkor visszafogott díszítésű, utcára néző homlokzata jellemző, hátsó homlokzata a szintben lejjebb elterülő füves-fás parkra néz és gótikus stílusjegyeket mutat. A Bálház késő barokk stílusú, udvart körülölelő U alakú alaprajzú épület. Legkisebb a Művészetek Háza, mely egy zártabb kubus, saroképület, utcai homlokzatait lekerekítéssel kapcsolták össze. Szecessziós stílusban épült.
Mindhárom épület műemlék és a városközpontban található, a város képéhez jellegzetesen és elválaszthatatlanul hozzájárulnak. Az új funkciók elhelyezése miatt szükségessé vált, hogy megbízható aktuális dokumentáció álljon rendelkezésre ezekről az épületekről.
Épületek felmérése, dokumentálása szakmai precizitással
A munkát a korábban említett módszerrel végeztük el. Első és legfontosabb része az információ begyűjtése. Az épületállományt helyszíni felméréssel lehetett volna rögzíteni, az épületek léptéke, és elhelyezkedése alkalmas lett volna a szokásos módon, mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérőlécek használatára. Azonban ez túl sok időt vett volna igénybe, és nem hozta volna a műemléki környezetben kívánt pontosságot.
 |
 |
Mivel ma már lehetséges kisebb épületekről is lézerszkenneres eljárással felmérést készíteni, így Kőszegen is ezt a megoldást tartottuk előnyösnek. A mérésnek két típusát alkalmaztuk, melyek jelentősen eltérnek egymástól alkalmazási módjukban és paramétereikben.
Az épület külsejét a homlokzati díszítések részletes rögzítésének érdekében mérőállomással végeztük. Ez a módszer nagypontosságú mérést tesz lehetővé, akár nagyobb távolságokból is, ezért nem kellett bezsúfolódni szűk utcákba, vagy megközelíthetetlen helyekre leállítani a lézerszkennert.Mivel a mérőállomás a mérés alatt nem mozog, ezért szakmailag gondosan meg kellett tervezni azt, hogy az épület egészét mely irányokból, helyekről, álláspontokról célszerű mérni, és oda leállítani a mérőállomást.
A szkenner a felmért tárgyról pontfelhőt készített, melynek sűrűsége attól függ, hogy milyen részletes leképezésre van szükség. Műemlék épületeknél hangsúlyosan fontos, hogy egy-egy részletet minél precízebben tapogasson le a műszer: ez több milliónyi képpontot is jelenthet egy adott mérésen belül. A pontsűrűség függvényében a mérés ideje változhat. Természetesen minél részletesebb a mérés, annál tovább tart.
Elmondható, hogy egy mérőállomással a három épületet kívülről teljes egészében nagypontos7sággal (5 mm) másfél nap alatt került felmérésre. Ugyanakkor az épület belsejében hasznosabb volt kézi szkennert használni, mert közeli tárgyakról pontosabb mérés készíthető, illetve a mozgás is korlátozott, de egy ember mindenképp elfér egy épületben. Így a kéziszkennerrel haladó munkatársunk nagyon hamar rögzíteni tudta a belső tereket.
Jelen esetben az épületekben nem volt mozgás, járkálás, ennek köszönhetően a külső és belső mérést párhuzamosan lehet végezni mindössze 1,5 nap alatt.
Hogyan készül el a pontfelhőkből a 3D modell és az elkészült építészeti modellek mire használhatóak a cikk folytatásából jövő héten kiderül.