Sikeresen feliratkozott a hirlevelünkre!
Az építészetben már a történelem kezdetétől használják a maketteket. Elengedhetetlen szerepe volt a fejlődésében, többféleképpen használták őket: egy gondolat, vagy ötlet formába öntésére, statikai modellként, formatanulmányként, kísérletként vagy prezentációs eszközként.
A modell az épülettervezés szerves része még ma is, akár már a folyamat legelejétől kezdve. Egész városokról, városrészekről is készülnek körbejárható modellek: ilyen például az 1964-es New York-ban megtartott világkiállítás, amelyre elkészült a város makettje. Még ebben a kis léptékben is (a maketten 1 hüvelyk 100 lábnak felel meg a valóságban, azaz cca. 1:1000 léptékű) hatalmas kiterjedésű modellről beszélünk.
Építészeti makettek már jóval korábban is léteztek. Mint fentebb írtuk, az építészeti makettek alkalmazásának számos funkciója lehet: egy egyszerű tömegmodell a maga puritán kidolgozásával is utánozhatatlan gondolatokat sűríthet, de elkészülhet a makett az épület felépítése után is meglepő részletezettséggel az építészeti produktum egyfajta dokumentálása, megőrzése és bemutatása végett. Minden esetben a makett új ötleteket is inspirálhat, gondolkodásra, elmélkedésre ösztönöz.
Építészeti makettek születése szakrális eseményekhez is kötődhet, például sírhelyekbe helyezhették el őket. Hasonló funkciót tulajdonítanak a mai Bulgária területén élt Gumelnita kultúra idejéből származó, a Duna völgyében talált égetett agyag maketthez. Korát i. e. 4600-3900 közé becsülik [3].
Antoni Gaudí (1852 – 1926) több épületéhez is statikai modelleket használt. Kötelekre vagy láncokra súlyokat kötözött, és így lógatta fel őket. A kötél így a láncgörbe alakját vette fel, amiről tudjuk, hogy csak húzás ébred benne. Ezt a feje tetejére állítva (vagyis pont a talpára) olyan boltívformát láthatunk, melyet követve megépíthető úgy a szerkezet, hogy csak nyomásra legyen igénybe véve.
A makettek ma is kedvelt eszközei az építészetnek, a lenti képen látható modellt 3D nyomtatóval hozták létre 2012-ben számítógép segítségével generatív és parametrikus elvek alapján. Egy olyan futurisztikus épület körvonalazódik ki, mely egy organikus nőtt fészekre hajaz, és akár életnagyságban is kinyomtatható lenne, habár lehet, nem létezik még az a gép, mely ezt megtehetné, illetve megjegyzendő, hogy még az „asztali” 3D nyomtatónak is kihívást jelentett a makett előállítása!
Cégünk, a Burken Kft. 2012-ben felmérte a Várkert Bazárt és a felmérés után elkészítette a Bazár makettjét is. Ez a makett mai napig a Parlamentben van kiállítva és megtekinthető a látogatók számára. Magáról a felmérésről és a a makettről készítettünk egy rövid bemutatót.
A paradigmaváltás az építészetben elindult. Ma már gyakorlatilag nélkülözhetetlen az elektronikusan tárolt virtuális háromdimenziós modellek alkalmazása az építészetben.
Vajon a számítógépekkel előállított modellek a hagyományos fizikai makettek továbbfejlődött változatai? Vagy valami másról lenne szó? Több-e egy számítógépes virtuális modell egy kézzelfoghatónál? Egyáltalán ugyanarra használják őket? Miben különböznek egymástól? Ezeket a kérdéseket feszegetjük majd a cikk második részében!